2009. október 4., vasárnap
verse
| | ||
Ha most Ha most elalszol, repülj egy világbaaz álom szárnyát szélesre kitárva suhanj a széllel az éjszakai égen, s a csillagokat kerülgesd ki szépen. Suhanj úgy mint még soha, repülj boldogan, s mindennek örülj, mi szemed elé tárul az éjszakai tájban, de pihenj egy kicsit a hold karjában. Az ezüstös fénybe öltözött fák boldogan intenek, s ki éjszaka lát mindenki örömmel köszönt téged, s csodálják reptedet, s már érzed a boldog röpködés minden örömét, mert ez az álom egy csoda lét, s most én is repülni megyek, az éj minden szépsége legyen veled!  | ||
Remény
ReményNem kereslek,
Majd te megtalálsz,
Nem kutatlak,
Utat hozzám mindig látsz!
Nem nézek rád,
Elég, ha érzed,
Szívem rád vár,
Vedd már észre, kérlek!
Nem sírok utánad,
Hisz te sem tennéd,
Hiába siratlak,
Észre sem vennéd!
Nézem gyönyörű szemed,
S a szememben egy könny lepereg.
Nem nézem csodás ajkad,
Csak rád gondolok s velem vagy.
Csak rád gondolok,
De te nem érsz rám,
Rólad álmodom,
Ó kérlek, bújj hozzám
Szívem vár ezt ne felejtsd,
Lelkem miattad egy üres sejt,
Megcsókolsz és életre kel,
Csak csókolj meg még egyszer!
Csókod íze oly csodás,
Vele szép a napsugár,
Kezed melege csordultig betölt,
Arcod szememre mosolyt ölt.
Most már nézem gyönyörű szemed,
S többé nem félek tőled,
Ajkad hozzám ér,
S a szívembe újra van remény!
Este
Oly jó ilyenkor este már,
mikor az izzó nap leszáll
s a csillag csillog csak nekem.
Elgondolom az életem.
Mire az izzó arc lehűl,
a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng
és jól esik az esti csend.
Jó így még egyszer szem lehunyva
mindent végiggondolni újra,
a lélek könnyű, mint a pára
s csend van. Elalszunk nemsokára"
| | ||
 | ||
Gyergyószárhegy
Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lăzarea): nagyközség a mai Romániában Hargita megyében. Güdüc tartozik hozzá. Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Nevét valószínűleg az egykor Szár-hegynek is nevezett hegyről kapta. Története
Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. Története a Lázár család történetével fonódik össze. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. A 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. Itt töltötte gyermekévei egy részét Bethlen Gábor fejedelem. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét helyreállították, végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.1910-ben 4753 lakosából 4420 magyar, 155 román és 139 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben Güdüc teleppel együtt 3625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.
Lázárkastély
Gyergyószárhegy
Kastély
Lovagterem
kitátás a kastély toronyból
lovagterem
Ferences templom
római katolikus templom
A szárhegyi ferences kolostor
A Szármány hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. Században a szentföldi ötös kereszt alakjában öt kápolna állott itt, erős védőfallal körülvéve. A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa, 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferencrendire bízta, akihez később P. Esio Fulgenc olasz, és P. Oslinai István bosnyák ferencesek csatlakoztak, de őket 1646-ban a pestisjárvány ragadta el, P. Bertalant pedig I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el. Az elárvult kápolnák őrzését akkor egy zarándok remete vette át.
1665. január 5-én Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik azonnal hozzáfogtak az építéshez. P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, ehhez P. Kájoni János (link) fából zárdát épített 1670-ben, P. Vásárhelyi Budai Bernárdin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc 1690-ben, Boros Tamás költségén, a zárda keleti szárnyát és a tornyot építi fel. P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét toldja hozzá, s nagy javításokat végez, mert 1707-ben Akton labanc ezredes, a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva, megostromolja és felégeti a Lázár-kastélyt és a zárdát. A falu hős védői közül, a plébánia cintermében, mintegy 150 embert legyilkoltat, akiknek csontjai a plébánia templom tornyával átellenben pihennek. 1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. A zárdát és a templomot P. Csergo Krizogon szárhegyi születésű ferences építi újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építi a déli oldalon levő Mária-kápolnát. 1872. május 22-én a templom és a zárda leég, majdnem az egész faluval együtt, a harangok megolvadtak és a zárda teljes fölszerelése odavész. Az újabb javításokat P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonykodásából. 1908 októberében és 1940 őszén földrengés rongálja meg a zárda északi részét.
A zárda ú.n. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Oltárait Wassermann Henrik, tiroli származású ferences testvér, az "ács-fráter" készítette el 1759-60 között, régebbi részek felhasználásával. Művészi szempontból figyelmet érdemelnek a régi, templomi oltárképek: Szt. Anna, Szeplőtelen Fogantatás, Szt. Klára képei, a zárda folyosóján lévő hatalmas tölgyfakereszt, stb.
A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek: P. Tapolczai Görög István misszionárius, Moldva apostoli vikáriusa, késobb bákói püspök, P. Kájoni János kinevezett püspök, orgonaépítő, kora egyházi és világi zenéjének kiváló művelője, a magyar egyházi népéneknek jeles ismeroje és szorgalmas gyüjtője, az első erdélyi nagy, katolikus énektár kiadója, az első erdélyi katolikus nyomda alapítója, stb.; P. Újfalvi Albert nagy életszentségű férfiú, P. Lukács Manszvét erdélyszerte híres, nagy népmisszionárius, stb.
A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki. A zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott folytatólagosan és 51 ferences holtteste pihen. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenc keddi ájtatosságok idején. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 15-én van.
A falu neve: Szárhegy, a Szármány hegyérol származik, mely régi, elavult szó, és tar, csupasz, kopár, kopasz hegyet jelent.
Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lăzarea): nagyközség a mai Romániában Hargita megyében. Güdüc tartozik hozzá. Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Nevét valószínűleg az egykor Szár-hegynek is nevezett hegyről kapta. Története
Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. Története a Lázár család történetével fonódik össze. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. A 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. Itt töltötte gyermekévei egy részét Bethlen Gábor fejedelem. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét helyreállították, végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.1910-ben 4753 lakosából 4420 magyar, 155 román és 139 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben Güdüc teleppel együtt 3625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.
Lázárkastély
Gyergyószárhegy
Kastély
Lovagterem
kitátás a kastély toronyból
lovagterem
Ferences templom
római katolikus templom
A szárhegyi ferences kolostor
A Szármány hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. Században a szentföldi ötös kereszt alakjában öt kápolna állott itt, erős védőfallal körülvéve. A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa, 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferencrendire bízta, akihez később P. Esio Fulgenc olasz, és P. Oslinai István bosnyák ferencesek csatlakoztak, de őket 1646-ban a pestisjárvány ragadta el, P. Bertalant pedig I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el. Az elárvult kápolnák őrzését akkor egy zarándok remete vette át.
1665. január 5-én Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik azonnal hozzáfogtak az építéshez. P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, ehhez P. Kájoni János (link) fából zárdát épített 1670-ben, P. Vásárhelyi Budai Bernárdin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc 1690-ben, Boros Tamás költségén, a zárda keleti szárnyát és a tornyot építi fel. P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét toldja hozzá, s nagy javításokat végez, mert 1707-ben Akton labanc ezredes, a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva, megostromolja és felégeti a Lázár-kastélyt és a zárdát. A falu hős védői közül, a plébánia cintermében, mintegy 150 embert legyilkoltat, akiknek csontjai a plébánia templom tornyával átellenben pihennek. 1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. A zárdát és a templomot P. Csergo Krizogon szárhegyi születésű ferences építi újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építi a déli oldalon levő Mária-kápolnát. 1872. május 22-én a templom és a zárda leég, majdnem az egész faluval együtt, a harangok megolvadtak és a zárda teljes fölszerelése odavész. Az újabb javításokat P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonykodásából. 1908 októberében és 1940 őszén földrengés rongálja meg a zárda északi részét.
A zárda ú.n. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Oltárait Wassermann Henrik, tiroli származású ferences testvér, az "ács-fráter" készítette el 1759-60 között, régebbi részek felhasználásával. Művészi szempontból figyelmet érdemelnek a régi, templomi oltárképek: Szt. Anna, Szeplőtelen Fogantatás, Szt. Klára képei, a zárda folyosóján lévő hatalmas tölgyfakereszt, stb.
A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek: P. Tapolczai Görög István misszionárius, Moldva apostoli vikáriusa, késobb bákói püspök, P. Kájoni János kinevezett püspök, orgonaépítő, kora egyházi és világi zenéjének kiváló művelője, a magyar egyházi népéneknek jeles ismeroje és szorgalmas gyüjtője, az első erdélyi nagy, katolikus énektár kiadója, az első erdélyi katolikus nyomda alapítója, stb.; P. Újfalvi Albert nagy életszentségű férfiú, P. Lukács Manszvét erdélyszerte híres, nagy népmisszionárius, stb.
A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki. A zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott folytatólagosan és 51 ferences holtteste pihen. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenc keddi ájtatosságok idején. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 15-én van.
A falu neve: Szárhegy, a Szármány hegyérol származik, mely régi, elavult szó, és tar, csupasz, kopár, kopasz hegyet jelent.
Gyergyószentmikós képekben
Salamon Ernő Elméleti Liceum
Főbejárat
a Salamon Ernő szoborral
1913 és 1915 között épült
A liceum éjjel
Gépipari szakiskola
Fogarassy Mihály álltalános iskola
Vaskertes Álltalános Iskola
Panzió
Maros száloda
Rubin hotel
Törvényszék
Éjszaka gyergyószentmiklóson
Főbejárat
a Salamon Ernő szoborral
1913 és 1915 között épült
A liceum éjjel
Gépipari szakiskola
Fogarassy Mihály álltalános iskola
Vaskertes Álltalános Iskola
Panzió
Maros száloda
Rubin hotel
Törvényszék
Éjszaka gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmikós
GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá.
A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik.
Története
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.
Látnivalók
Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították. Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült. Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült. A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után. Az iskolaépület 1783-ban lett készen. Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne. Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna. A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette. Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Híres emberek
Itt született 1740-ben Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a vlencei rendház főapátja. Itt született 1800-ban Fogarassy Mihály erdélyi püspök. Itt született 1809-ben Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes. Itt született 1881-ben Lázár István író, költő. Itt született 1899-ben Karácsony János festőművész Itt született 1908-ban Vákár Tibor grafikus, festőművész. Itt született 1909-ben Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapitója. Itt született 1912-ben Salamon Ernő költő. Itt született 1945-ben Molnár Endre olimpiai bajnok vízilabdázó, 2006-tól a város díszpolgára.
Gyergyói zsinagóga
müemlék
polgármesteri hivatal
Húszárok
Park a Szent Miklós szoborral
Kossuth szobor
Vizimalom,mely 1868 ban épült
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá.
A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik.
Története
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.Látnivalók
müemlék
polgármesteri hivatal
Húszárok
Park a Szent Miklós szoborral
Kossuth szobor
Vizimalom,mely 1868 ban épült
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
